A napirendnek megfelelően, de a tervezetthez képest kissé késve Béla Zoltán a fajtaklub elnöke köszöntötte a megjelent 18 tenyésztőt és ismertette a tervezett napirendet megbeszélésre váró témaköröket, úgymint: a bírálati szempontok, az állomány vérfrissítésének kérdése, fiatal galambok kiállítása, klubhíradó tartalma, klubaktivitás.

Tarcsi András klubtag levelében megköszönte a meghívást, de nem tudott részt venni, valamint a megújult honlappal (www.magyaroriasklub.hu) kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Dr. Tussay János névadó nem szerepel, ennek korrigálása meg fog történni. Megemlítette a távolmaradó, de ezt jelző tagokat – Hajdú László, Varga Ferenc, Guricza József, Niklai János, Dr. Schaeffer Károly, Tóth Ferenc – akik sajnálatukat fejezték ki és sikeres napot kívántak.

Pesei Ferenc kérdése hogy az országos fiatal galamb kiállítással egyben legyen vagy külön a klub fiatal galambjainak kiállítása? B.Z. elmondta, hogy a megújult MGKSZ vezetőség még nem döntött ebben az ügyben nevezetesen hogy bemutató vagy kiállítás keretében történjen mindez, fel fogja venni a kapcsolatot az új elnökkel mindenképp és erről is tájékozódik. Az aktív fajtaklub dokumentált működése bizonyos kisebb összegű támogatást is jelenthet a szövetség részéről, már csak ezért is fontosak az ilyen rendezvényeken való részvétel amelyekkel – akár a mai szakmai nap – természetesen a fajtaklub is és remélhetőleg a tenyésztett fajta is profitálhat.

A fajta standard kérdése ügyében felkérte Szijj Dezső és Szabó Tibort, hogy mondják el gondolataikat. Szijj Dezső különböző írásos anyagokkal készült, megemlítette, hogy a fajtaklub híradókban mindig szerepelt a fajta leírása és ez nem volt véletlen, fontos hogy a tenyésztők tisztában legyenek a kívánalmakkal. Az országos szövetség Galamb fajtaleíró könyvét mutatta meg, a magyar óriás galamb 1960-ban készült fajtaleírása nagyon kicsi eltérésekkel nem változott. Az előző elnökség nem akart hozzányúlni ehhez egyetlen kérdésben sem, a szövetség felé ezek nem lettek eljuttatva. Mi lehetnek ezek a témakörök? A nagyság kérdése, ami magával hozza a tenyészthetőség kérdését, a fésű, lábtoll kérdése, valamint a háromszínű galamb elfogadása, amelyekkel kapcsolatban sokat beszélt Gincsai Andrással vagy Szarka Andrással a jelenlévők közül. Megemlítette Dömse Dezső fajtagyőztes háromszínű galambját vagy a nála levő nagyon szép hímeket, amelyek a jelenlegi leírás szerint nem elfogadottak, míg a többi fajtánál általában igen.

A MGKSZ új vezetőségéről az új elnökkel való találkozásáról, Monor megszűnése utáni lehetséges tervekről, helyszínekről beszélt. Gincsai András közbevetette még az előzőekhez hogy a nagy test alap, a szabályos fésű fontos és a három szín mellett teszi le a voksát. Dezső a bírálatra, értékelésre tért át, úgy, mint a magyar óriás galambnak nagy testűnek kell lennie, a tojók súlya 80 dkg, a hímeké 90 dkg legalább. Nagyatádon egy kiállításon a nagyságot súly szerint is külön díjazták, de ez abba maradt, mert egyes tenyésztők a mérlegelésre felpumpálták a galambokat, a mérés végrehajtása során ez kijövő folyadék pép formájában gondot okozott, szerinte ez hiba volt.

Elsődleges a bírálatban az összbenyomás, mustrálni kell a galambot! Alak, tartása vízszintes enyhe emelés a begynél a hímeknél lehet mert a férfi ember is büszke tartású vetette közbe mosolyt csalva a hallgatóságnál. Feje erős homlokos, nyaka rövid vastag, „bagoly” jellegű, ahogy Marcaliban mondják. Fültől-fülig érő körfésű mindkét oldalon forgóval. Sok a forgó nélküli fésű, ebben előbbre kell lépni. Díjazással is lehet motiválni a kiállításokon a legszebb fésűs vagy legszebb lábtollú galambokat. A lábtollnál megemlítette a genetikát, nem elég, hogy nagy legyen a lábtoll, az ne törjön meg, erős legyen. Motiválni kell a tenyésztőket ebben az irányban (forgós fejtető feletti fésű, erős nagy lábtoll). Alakja arányos, melle széles, hozzá arányos a hossza a galambnak. Farok szélesség két toll legyen legfeljebb, szárnyak a farkon ülnek, háta egyenes törésmentesen lejt a farok irányában, melle a derékszögre hajaz. Színek, a lakk fekete fogalmát felolvasta, sajnos elég nehéz konkrétan értelmezni. A fej a bírálás alapján 5. szempont, ami a tagokban csodálkozást váltott ki, egy-egy mondatos hozzászólás hangzott el innen-onnan. Dezső elmondta, ha ezt így hibásnak vélik, az a saját hibán hisz a kiadás előtt a mindenkori fajtaklub elnöknek ezt el kellett olvasnia és ha nem megfelelő azt jelezni. Ezért van a fajtaklub megbeszélés, hogy lehessen módosítani azon a mi nem megfelelő. Egy fejtípusról olvasott fel leírást. Bírálatról, bírálói lapról: a szövetség rendezvényein szövetségi lapot kell alkalmazni, ha magunk csinálunk egy kiállítást, ettől el lehet térni. Gincsai megjegyezte a régebbi jobb, részletesebb volt. SZ.D. elmondta, hogy nem egyszerű a bírálók dolga össze-vissza nem lehet irkálni a lapra, hisz ha hibát ír fel, az már onnantól csak 92 pontos galamb lehet, a kívánalmak és enyhe hibák felírásáról ejtett még szót.

Szabó Tibor vette át a szót, a lábtoll örökletes, sajnos nagy az eltérés egyedenként e tekintetben. Saját galambházát említette, a mélyalom helyett inkább a fa padozatot tartja jobbnak, tehát a tartási körülmények is befolyásolják a galambok lábtollazatát. A villás farok nem elfogadott, a zsírmirigy eltűnhet és ez súlyos hiba, kizáró ok. A három szín elfogadását nem tartotta jónak, szerinte a tiszta színek eltűnhetnek, még inkább fakulhatnak. Műhelygalambnak jó a háromszínű, de elfogadottnak nem javasolta.

A Szijj Dezső által olvasottakat Kovács Károly írta, az ő nevéhez fűződik. A régebbi vezetőségről mondott pár mondatot, Nagy Imre és Dr. Lóránt Szilveszter munkáját méltatta. A galambok tekintetében fontos, hogy arányos legyen a testalkata és az összbenyomás megfelelő legyen. Ehhez kapcsolódóan a galamb hosszúságát is fontosnak tartotta. A galamb igazodjon a fajtaleíráshoz, ne pedig fordítva legyen, hogy a fajtaleírást igazítjuk az aktuális madarakhoz. Fontosnak tartotta a galambok súlyát, az úgynevezett tollgalambok eltűnnek ezzel, mikor is a látszólag nagy alak nem tömeges testet takar, nem erős a csontozat, izomzat. Szijj Dezső elmondta, hogy a nagyon nagy testnek vannak hátrányai, példaként említette Nagy Imre 1,2 kg-os galambjait ahol a nyitott hát és a szaporíthatatlanság jelentkezett.

Béla Zoltán a három szín kérdéséhez csatlakozott nem elvetve azt, a rajzos galamboknál a cseppvérkeresztezés megmaradt lehetőségére, hisz csak így lehet a rajzot belevinni. A jó minőségű galambok külföldre való kivitele miatt nincs már hova nyúlni itthon sajnos, lecsökkent az állomány. Kisebb súlyúak lettek a galambok, de a súlyhatár felettiek, ez nagyon fontos.

Szabó Tibor a klubhíradó tartalmát vetette fel, példaként a fiatal kisgalambok gyűrűzésével kapcsolatos praktikák közzé tételét. A farktollak, evezők darabszáma, egyéb ilyen fontos tudnivalók, akár a szövetségi újságból átemelve. Kiállításra nevezésnél mi is a szíves galamb például, mert ha így nevezik be, akkor ez már bírálati szempont is lesz.

Szijj Dezső a bírálatra tért vissza konkrétan a tollazatba való szándékos beavatkozást említette például a fésű nyírását, amely kis mértékben elfogadható, vagy a 12 farktoll helyett csak 11 van (egy más színű toll eltávolítása esetén) az hiba, de ha csak 10 toll van az kizárással jár.

Gincsai András fontosnak tartotta a galambok felkészítését a kiállításra, és feltette a kérdést hogy a nyak alján néha megjelenő fésű folytatásaként jelentkező fodros tollcsíkok elfogadottak-e? Szijj Dezső a lenyírt lábtollak – ami súlyos beavatkozásnak minősül – kizárással járó következményére hívta fel a figyelmet. A beltenyészet lehetséges káros következményeit ismertette, a rokontenyésztés egy egységes állományhoz vezet de a vitalitás és ellenálló képesség csökkenését vonhatja maga után. Ebben Dicenty Gyula klubtag a segítségünkre lehet genetikai szakemberként.

Béla Zoltán a színekkel kapcsolatban a deres szint hozta fel, hogy amennyiben nincs ilyen színű galamb „cseppenteni” kell, ha ez a cél. A három szint nem tartotta hátrányosnak, ha bevisszük a tenyésztésbe vagy a fajtaleírásba. Ezután kötetlen beszélgetés alakult ki a résztvevők között.

Az ebéd következett, ami nagyon finom volt, közben Béla Zoltán pár szót mondott magáról, családjáról vállalkozásáról. Ebéd után a kiállított galambok véleményezése, szakmai mustrája történt, majd megtekintettük az elnök nagyszámú galamb állományát. A tagok eztán lassan elköszöntek egymástól, mindenki indult hazafelé. Összességében elmondható, hogy jól sikerült a fajtaklub összejövetel szakmai és emberi oldalról egyaránt.

Hevenyészett jegyzeteim alapján, remélem kevés információt kihagyva készitettem el ezt a feljegyzést, mert ugye a szó elszáll.

Szombathely, 2018. augusztus 2.

Köszönettel, hogy részt vehettem:

Oláh Miklós